2015. január 31., szombat

Ami a belvárosi ingatlanlenyúlások történetéből kimaradt - videó 2012-ből

Az ország maradék ingatlanvagyonának lenyúlása és átjátszása, mióta lehetőség van rá egy pártfüggetlen biznisz, ám haszonélvezőinek java része, értelem szerűen az aktuális önkormányzat illetékesei. Mivel az elmúlt évtizedek alatt, gyakran cseréltek pártlobogót a különböző önkormányzati vezetések, ezért az ilyen típusú visszaélésekre nem annyira "érzékeny" az éppen aktuális ellenzék sem. A közvagyon nem az övék, a pénzt viszont zsebre tehetik és zsebre is teszik, mióta csak lehetőségük van rá. 



Nincs ebben semmi újdonság, ezt csinálják vidéken, a városokban és persze a fővárosban is. Akinek vannak jó kapcsolatai egy adott önkormányzat illetékeseivel, rokon, sógor, koma vagy haver, annak még mindig tud csurranni vagy cseppenni némi közvagyon, persze úgy, hogy az mindenkinek megérje.

Ezért nem teljesen értem Juhász Pétert, hogy miközben a Fidesz belvárosi ingatlanlenyúlásainak teregetéséhez kap óriási médianyilvánosságot, úgy miért nem a lényeggel foglakozik, vagyis azzal, hogy az ingatlanok átjátszása nem csupán abból állt és áll, hogy a klientúra és a pereputty kibérel egy önkormányzati ingatlant, majd pedig némi idő múlva megvásárolja, mondjuk 30 %-al olcsóbban, hanem arról, hogy ha valaki, valakinél leszurkol kemény milliókat (természetesen zsebbe), akkor az választhat egy (vagy több) önkormányzati ingatlant, amit később biztosan (!) megvásárolhat, ráadásul egy előre kikalkulált áron. Ez az összeg pedig rendre annyival alacsonyabb az ingatlanok valódi értékénél, hogy csak akkor lehetséges hivatalosnak (30%-al olcsóbbnak) beállítani, ha meghamisítják az értékbecsélésüket is.

Ezek után már csak ki kell szorozni az így átjátszott ingatlanok számát, a zsebbe csúsztatott milliókkal és olyan összeget kapunk, ami a legvadabb képzeletünket is felülmúlja. Rogán Antal szerint pedig minden törvényes, ráadásul az önkormányzatoknak ehhez joguk van!

Juhász Péternek - ha már akarva-akaratlan megkapja a médiát - inkább ezt kellene teregetnie, hiszen bizonyára jóval többet tud a folyamatokról, mint esetleg én. Úgy is mondhatnám, hogy ha már egyszer beszél, akkor mégis miért hallgat?

A 2012-ben készült videó, a következő linkre kattintva nézhető meg:



2015. január 29., csütörtök

Megsemmisítjük a görög oligarchiát - interjú Yanis Varoufakis, pénzügyminiszter jelölt, közgazdász professzorral

Interjú Yanis Varoufakis, közgazdász-professzorral, a Valve videojáték-fejlesztő és -kiadó közgazdászával, aki az új görög kormány pénzügyminisztere lesz. (Videó)


Fordította: Sevaster1


Yanis varoufakis, most még közgazdász-professzor, hétfőn már a Sziriza pénzügyminisztere lehet. 



R: Mit fog tenni a Sziriza kormány az első száz napban?

Először is meg kell oldanunk a humanitárius válságot. Abszurd dolog, hogy most 2015-ben, vannak olyan emberek, akiknek munkájuk és otthonuk volt, sőt, boltjuk is még néhány évvel ezelőtt, most hajléktalanok és éhesen fekszenek le. Elfogadhatatlan, hogy az iskolások gyertyafénynél írják a házi feladatot, hiszen az állam lekapcsolta őket az elektromos hálózatról, mert az végtelenül bölcsen úgy döntött, hogy a villanyszámlán keresztül adóztatja meg az ingatlanokat. Vannak dolgok, amik nagyon kevésbe kerülnek, mégis jelentős szimbolikus, társadalmi, etikai és erkölcsi hatások van. Ez a három programpont közül az első.

Második lépésben reformra van szüksége az országnak, mélyreható reformra, Reformálni kell az adózási módszert, ami én hármas bűnszövetkezetnek nevezek. Görögországban a hármas bűnszövetkezet a közbeszerzésekre épít, ahol az állam bevételt hajhászó beszállítói mélyen a zsebekbe nyúlnak. A görög autópálya megépítése háromszor annyiba kerül, mint a francia autópályáké. Ez elfogadhatalan. 

A hármas bűnszövetkezet második tagja azok a csődbe ment bankárok, akik jelentős árakat csikarnak ki. Harmadik tagja a közmédia, amely folyamatosan csődben van. Feltehetjük a kérdést akkor, hogy miként tudnak megélni, amikor sohasem volt nyereségük. 

R: Szinte már hallani is, Varoufakis úr, hogy az európai központ azzal vádaskodik majd, mi köze van a baloldali pártnak a szólásszabadsághoz?

Nagyon sok. Teljes mértékben a szólásszabadság hívei vagyunk. Görögországban a szólásszabadságot a csődbe ment bankárok, fejlesztők és médiatulajdonosok szentségtelen hármasa veszélyezteti, ami a mások termelékeny munkájából élősködők és harácsolók szószólójává lett. 

R: És mit fognak tenni konkrétan az oligarchiával?

Meg fogjuk semmisíteni azt az alapzatot, amire építettek évtizedeken keresztül, azt a rendszert és hálózatot, amely aljas módon szívja el a társadalom minden más tagjának energiáját és gazdasági erejét. 

R: Ön nem csupán közgazdász, ismeri az országának a történelmét is. Tisztában van vele, mi történt utoljára, amikor valaki megpróbálta elvenni a hatalmat a görögök oligarcháitól. 

A jó harcot költségektől függetlenül kell megvívni. 



R: Az ára pedig az lehet, hogy egy ponton a Sziriza kormány azt látja, hogy veszélyben a demokrácia. 

Nincs más lehetőség, mint szilárdan szembeszállni azokkal az erőkkel, amelyek alapvetően fosztják meg a demokráciát a lényegétől. Térjünk a harmadik programpontra. Ugye ott van a humanitárius válság, Görögország reformálása, az oligarchia megtámadása, amely adómentességgel ússza meg a dolgokat, mert a problémát nem annyira az adócsalás, mint az adómentesség jelenti. A Harmadik feladat, az, hogy újratárgyaljuk a hitel-megállapodást az európai partnerekkel, mert az káros az egész Európára nézve.

R: Önök éveken keresztül a politikai élet peremén voltak. Milyen érzés az, hogy most egyszerre a hatalom közlébe kerültek?

Borzalmas. Egy szóval: borzalmas. Ugyanakkor, ahogy Harvey is mondta, az egyetemeken, ahol életemben megfordultam, Nagy-Britanniában, Ausztráliában stb., mindig úgy gondoltam, hogy azokat a munkatársaimat, akik tanszékvezetők vagy dékánok akartak lenni, azonnal ki kell zárni, mert csak kelletlen módon lennének közszolgák. Mi tehát kelletlen jelöltek vagyunk a hatalomra, sajnos a történelem és ez a válság taszított bennünket erre a központi színtérre, ahol egy méregpoharat kaptunk örökségbe és olyan alapvető dolgokat kell megtennünk, amit még a burzsoá pártoknak kellett volna. 

R: Ha Ön vagy bármelyik munkatársa végül bekerül az Euró-csoportba két héten belül, mit mondana ott?

Ideje, hogy kimondjuk az igazságot arról, hogy mennyire fenntarthatatlan, ahogy Európa tagadással kezeli a csődjét, aminek kellős közepén áll, és az euró rendszer architektúrájában rejlő problémát. 

R: Annak esélye, hogy Görögország kiszorul az euró zónából...

Nulla

R: Mi történik az euró zónával, ha így marad fenn?

Ha nem reformáljuk meg az euró rendszert, ha nem védjük ki a sokkhatásokat, amit én úgy hívok, hogy többlet visszaforgatási mechanizmus az euró zónán belül, akkor az euró zóna néhány éven belül tönkremegy.

R: Miért?

Mert nem lehet egy olyan monetáris uniónk, amely úgy tesz, mintha képes lenne túlélni egy jelentős pénzügy válságot egyszerűen azzal, hogy még több pénzt ad hitelbe az eladósodott országoknak olyan feltétellel, hogy húzzák össze a nadrágszíjat. 





2015. január 28., szerda

A Rózsadombi Tizenhármak titkos paktuma (1991. március 15-én)

A titkosnak szánt gyűlésen, 1991. március 15-én, az egyik rózsadombi villában, a következők jelentek meg: a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendőrség ezredese, az amerikai követség egyik vezető alkalmazottja, az amerikai kémszolgálat egyik magyarországi tisztje,  az izraeli titkosszolgálat egyik képviselője, a magyar római katolikus, református és izraelita egyház képviselője és öt magyar politikai vezető, akik közül négy, még vezető tisztségben van Magyarországon.



A következő kérdéseket vitatták meg: 
  1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulását Magyarországról
  2. A Szovjetunió kárpótlását a hátrahagyott épületekért és javakért
  3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között
  4. Megakadályozását minden szovjet ellenes tevékenységnek 
  5. A határok kölcsönös megnyitását a Szovjetunió és Magyarország között. 
  6. A volt kommunista párttagok mentesítését minden büntetés alól
  7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség tagjainak megvédését, minden az esetleges megtorlástól 
  8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való futtatását a választásokon 
  9. Az államvagyon átmentését a volt kommunisták kezébe 
  10. Az igazságszolgáltatás megtartását a volt kommunisták kezében
  11. Megbüntetését minden zsidóellenes megnyilatkozásnak, megmozdulásnak és szervezkedésnek 
  12. Megakadályozását annak, hogy a jobboldali, szélsőjobboldali pártok indulhassanak és szervezkedhessenek
  13. Letörését minden revíziós megmozdulásnak és állandó hangoztatását annak, hogy a magyar határok véglegesek és változtatni azokon nem lehet
  14. Az új magyar kormány nem tarthat fent kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. 
  15. A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok történhetnek, a kormány és a magyar képviselők részéről 
  16. Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 
  17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni. 
  18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. 
  19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak zavarmentes gyakorlására. 
  20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
A kiszivárgott hírek szerint, vita csak a 13-as, 15-ös és 17-es pontoknál volt, de a "józan" többség meggyőzte a három ellenállót arról, hogy ezeknek a pontoknak a garantálása része a teljes megegyezésnek és nem képezi vita tárgyát. 

Majláth-Ábray Ágnes (Magyarok Vasárnapja, USA)